Hitet, magyarságot ápolnak

Külföldön szolgáló magyar papok Esztergomban

    Az egyház mindig fontosnak tartotta, hogy biztosítsa a külföldön élő magyarok lelkipásztori ellátását. Külföldön élő magyar papokat kért fel e szolgálatra, illetve küldött és küld az anyaországból, hogy szerte a világban a magyarok lelkipásztori szolgálatát végezzék. Ennek fontosságát jelzi, hogy több mint húsz esztendeje püspök kap megbízást e feladatok koordinálására. Jelenleg Cserháti Ferenc esztergom-budapesti segédpüspök tölti be ezt a tisztséget, akivel a konferencia előtt arról beszélgettünk, változó világunkban mi a feladata a magyar papnak - „idegenben".

    - Mi elsősorban lelkipásztori szolgálatunkat kívánjuk felkínálni, amelyre, úgy látszik, változó világunkban is szükség van. A demográfiai változások miatt úgy tűnik, az egykori emigráció körében, sajnos, egyre kevesebb lesz a dolgunk... Több feladat vár ránk azonban a migránsok, a külföldön tanulók és munkát vállalók körében. Azokat a magyar testvéreinket szolgáljuk, akik igényt tartanak erre: a nemzetünkért érzett felelősség hajt minket ebben a munkában.

Pár esztendővel ezelőtt szó volt arról, hogy külföldi missziókat kell bezárni vagy összevonni, mert csökken az igény a külföldi magyar pasztoráció iránt. Ezek megtörténtek?

    - Sokfelé, ahol korábban nagy lélekszámú, erős magyar közösség volt, híveink szétszélednek vagy beolvadnak a helyi egyházba. A fiatalokra különösen jellemző a nagy fluktuáció. Elsősorban az amerikai kontinensen jelentkezik, de Európában is egyre gyakrabban előfordul, hogy egy-egy iskoláért vagy munkahelyért országokon át költöznek a fiatalok, sokszor ezer kilométereket utazva. A mozgás jellemző rájuk: munkát keresnek. Érdekes tapasztalatunk viszont, hogy a külföldön élő magyarokban sokszor nagyobb az érdeklődés az egyház iránt, mint odahaza. Többen otthon nem tartottak szoros kapcsolatot egyetlen plébániával sem, „idegenben" viszont keresik ennek lehetőségét. Velük is foglalkoznunk kell, így sok élő közösségünk van ma is szerte a világban... Látni kell azt is, hogy vannak olyan egyházmegyei szempontok is, amelyek súlyosan érintik a magyar közösségeket - például az amerikai Clevelandban -, ahol a két magyar templom közül a helyi főpásztor az egyiket bezárja.

Ön mint a külföldi magyarok püspöke, konferenciára hívta az idei esztendőben is az európai magyar lelkipásztorokat. Miért tartja fontosnak ezeket a találkozókat?

    - Az Egyesült Államokban és Kanadában az utóbbi években szervezünk ilyen találkozókat, ám Európában ennek már komoly hagyománya van. Nagyon fontosnak tartják ezeket paptestvéreim is, hiszen ilyenkor tapasztalatokat cserélünk, megosztjuk egymással gondjainkat, örömeinket. Munkánk a szokványos lelkipásztori teendők mellett speciális feladatot is jelent, amelyet tanulmányoznunk kell. Hatalmas szórványban dolgozunk, a papok egymástól nagy távolságra élnek - számukra különösen fontosak az efféle találkozási lehetőségek. A konferenciának mindig célja a lelki töltődés, emellett szervezünk kulturális programokat is. Továbbképzést is jelentenek ezek az alkalmak: megbeszélhetjük a speciális migráns kérdéseket, problémákat, de a testvéri együttlét ugyanilyen fontos. Szembe kell néznünk azzal a ténnyel, hogy nekünk sajátos körülmények közt kell ellátni lelkipásztori feladatainkat. E konferenciák megerősítik bennünk annak tudatát is, hogy nem légüres térben dolgozunk, hanem a világegyház szerves része vagyunk. Beletartozunk abba a küldetésbe, melyet az egyház Krisztus megbízatásából végez - mi egy sajátos területen. Mindenkinek látnia és tudnia kell, hogy munkánkban az első helyen az evangelizáció áll, ám nekünk külföldön vállalnunk kell a magyar kultúra és nyelv továbbadásának, ápolásának feladatát is - hitünk és magyarságunk megőrzésének érdekében.

Szöveg és kép:

Bókay László